Kedves Túrázó társaim!

Most a holtszezon idején nem marad más az embernek, mint átgondolja a nyáron látottakat és társítja olyan gondolatok mellé, amik megtörténtek vele és jó tanácsként felhívja a figyelmét másoknak, hogy ők elkerüljék ezeket a kellemetlenségeket.

Jó néhány évvel ezelőtt történt velem, akkor még sima mezei kerékpárral jártunk egy bizonyos kört, ami Kismarosról indult és a Börzsönyön keresztül Hollókőig jutottunk el és onnan persze Szécsényen, Balassagyarmaton, Rétságon keresztül vissza. Ez a mezei kerékpárral négy napig is eltartott. Nos Hollókőről hazafele jövet Szécsényben is töltöttünk egy napot, éjszaka ott aludtunk a Rákóczi kastély parkjában, mivel jó idő volt, így nem sátraztunk, hanem a polifom le a fűre és a szabad ég alatt. Reggel annak rendje-módja szerint összepakoltunk, megnéztük a kastélyban lévő kiállítást, és utána irány Balassagyarmat, majd Rétság. A város előtt éreztem, hogy mocorog valami a fülemben, arra gondoltam, talán útközben bele repült valami és az vacakol, de egyre erősödött a kaparászás és mire beértünk Rétságra már majdnem letéptem a saját fülem. Megkerestük az orvosi rendelőt, de az orvost kihívták házhoz a nővér pedig nem merte kivenni a fülemből azt a bizonyos bogarat, ami addigra már bizonyossággá vált bennem, hogy fülbemászó keveredett éjszaka a fülembe. Irány a rendőrség, kínomba már nem jutott más az eszembe,-talán ők elvisznek a Váci kórházba, de délutánra már elfogyott  az aznapra kiadott benzin mennyiségük, így csak annyit segítettek, hogy megállítottak egy autót ami bement Vácig és megkérték vigyen be. Nos a kórházban az orvos kivette és elmondta a jó tanácsot, amit most én is megosztok veletek, főleg a fiatalokkal, hiszen ők bátrabban alszanak sátor nélkül. A jótanács az volt, mindig vigyek magammal egy kis szeszt, ugyanis ő is úgy vette ki, hogy szeszt öntött a fülembe, ettől őkelme elgémberedett, netán berugott, minden esetre el ernyedt, és így már fülmosóval ,vagy egyszerű  gumilabda szerű pumpával, vagy sima vízzel is ki lehetett mosni a fülből. Persze jó átnézni a sátor alját és egyéb búvó helyeket, hiszen előszeretettel bújnak oda ezek a rendkívül kellemetlen élőlények.

A másik jó tapasztalatom, ez már egy kicsit szubjektív, és az eltelt időszak és a kényelem szeretete juttatott el addig a felismerésig, hogy jobb a családdal menni, mert mindenki ott van akit szeret, így nem sóvárog utánuk már a második nap. Mint már említettem régóta kerekezem, nagyon sokat mentünk csak baráttal, vagy két baráttal, így lehet különbséget tenni a két helyzet között. Nagyon nagyon jó dolog együtt lenni szeretteinkkel, ezt a fajta túrázást nem rég óta  gyakorlom, és mindenkinek tudom javasolni. Ilyen fajta kerekezés, ami a családdal, barátokkal együtt történik, kész csoda, felhőtlen öröm, a terhek közös viselése, a biztonság és sorolhatnám az előnyeit. Hát ha már hasonló korban lévők túráznak inkább tegyék azt együtt, mégha a társaságból csak kevesen tekernek is. Nem vágyik az ember elismerésre, de jól esik amikor este megérkezünk a kempingbe és azt mondja a társunk, feleségünk,” ez igen szép volt, én soha nem tudnám ezt megcsinálni, és büszke vagyok rád, nem gondoltam volna hogy erre képes vagy”, hát ezek a szavak és persze a fáradt ember orcáján cuppanó puszi mindent megér.

Fiatal barátaim persze még mosolyognak ezen, de majd eljön az idő amikor ők is így látják.

Hát mindenki álmodozzon szorgalmasan, és készüljön a következő nyárra, amikor kinyílik a világ és ha akar társuljon hozzánk, hiszen már körvonalazódik a jövő nyári Horvát tengerparti egy hetes túra.

Bringára fel és ha az idő engedi Jó tekerést Mindenkinek!

Oldal: 2009.12.13
Üdvözlet minden kerékpártúrát kedvelőnek! - © 2008 - 2024 - kerekezes.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat